2014. június 23., hétfő

Erõszakkal megoldható a konfliktus!?

A konfliktus jelen van a hozzátartozókkal kapcsolatos mindennapi viszonyokban, de a

csoportok/közösségek között illetve a csoportokon/közösségeken belül is.


A konfliktusban résztvevő felek, akár az emberek közötti, akár a társadalmi szintű konfliktusokban erőszakot alkalmaznak abból a meggyőződésből, hogy szükségleteik és érdekeik legitimek, ezzel igazolva az általuk alkalmazott erőszakot (ezt a védekezést használják saját igazuk bizonyítására), miközben a konfliktusban részt vevő többi fél szükségleteit és érdekeit nem veszik figyelembe, sőt, feltételezéseikben magától értetődő a másik fél ártó szándéka, ami viszont rájuk nem vonatkoztatható. 
 
Az a feltételezés, hogy erőszakkal megoldható a konfliktus, csak abban az esetben helytálló, ha a
megoldás alatt a konfliktusban részt vevő másik vagy többi fél megsemmisítését, eltávolítását értjük, és ha mellőzzük azt a tényt, hogy az erőszakos módszerek alkalmazásával létrejön egy konfliktus-megoldási modell, amelyet azután más ellentétek megoldásakor is alkalmaznak, mégpedig a konfliktusban eredetileg részt vett valamely fél keretében kialakuló konfliktusok esetében. 
 
Nehezen nevezhető megoldásnak az a helyzet, amelyben az erőszakkal létrejött megoldást az egyik vagy az összes többi fél is igazságtalannak tartja, legitim érdekei megsértésének illetve magvalósításuk megakadályozásának tekinti (saját megítélése szerint), hiszen továbbra is fennáll a saját érdekek megvalósításával kapcsolatos igény, amit csak még inkább felerősít a saját nézőpontból táplálkozó vágy az igazságszolgáltatásra, igen gyakran pedig a bosszúvágy is.
forrás: Erőszakmentesség
 
 

2014. június 11., szerda

Szandra története

Szandra három gyerekkel menekült el erőszakos férjétől. Nyíltan vállalja a történetét, hogy felhívja a figyelmet: nagyon sokan szenvednek az otthoni megaláztatásoktól, amit a hivatalokban csak tetéznek.

 

Szandra első babáját még boldog házasságba szülte, noha azt mondja: visszagondolva, már akkor is komolyan kellett volna vennie a néha elcsattanó pofonokat, láblendítéseket. A második gyermeke születése előtt nem sokkal férje elvesztette jó állását, ezzel mindennapossá vált nála az ivás és egyre gyakoribbá az erőszak. A férfit egy idő után már az sem zavarta, hogy a gyerekek látják a szörnyűségeket.
Sokasodó testi és lelki sérülései ellenére a feleség évekig hitt abban, hogy helyrehozható a kapcsolat. Ezért hiába menekült gyermekeivel sokszor édesanyjához vagy albérletbe, végül mindig otthon kötöttek ki. Egészen addig, amíg a gyámügyhöz is eljutott az asszonyverések híre. Akkor már az a veszély fenyegetett, hogy elviszik a gyerekeket.  Ekkor gyakorlatilag nem volt más megoldás, mint költözni, de végleg. Lehetőleg messzire.
Szandra és 3 gyermeke immár másfél éve él 160 kilométerre egykori otthonától. Férjével már csak a bírósági tárgyalásokon találkozik, de az elmúlt évek örök nyomot hagynak a lelkén.
A Hír24-nek nyíltan beszélt a verésekről, a megaláztatásokról, mindenről, amivel a családon belüli erőszak áldozatai küzdenek.
Ez a videó tízezrek segélykiáltása az ő hangján:

A videót ITT nézheti meg!



2014. május 10., szombat

Február 22 - a bűncselekmények áldozatainak napja.

Évente 220 ezren válnak bűncselekmény áldozatává - Ma van a bűncselekmények áldozatainak napja 

Az Európa Tanács 1990. február 22-én tette közzé a bűncselekmények áldozatainak chartáját.

E napot – az Európai Áldozatvédő Fórum javaslatára – a kontinens számos országában a bűncselekmények áldozatainak napjává nyilvánították. Hazánkban – az áldozatok segítését elsőként felvállaló Fehérgyűrű Közhasznú Egyesület kezdeményezésére – 1993-tól emlékezünk ezen a napon a bűncselekmények áldozataira.
A rendőrség bűnmegelőzési tevékenységének célja a bűncselekmények számának csökkentése, a lakosság szubjektív biztonságérzetének fokozása, a bűncselekmények áldozatainak segítése.
Mindezen tevékenységét az állami és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel és a lakossággal együttműködve végzi. A megelőzés területén dolgozó kollégák mindent elkövetnek annak érdekében, hogy felhívják a potenciális célcsoportok figyelmét a sérelmükre leggyakrabban elkövetett bűncselekményekre, az elkövetés és védekezés eszközeire, módjára, a bűncselekmények létrejöttét segítő objektív és szubjektív okokra, körülményekre.



A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak olyan tényezők, amelyek növelik az áldozattá válás kockázatát, ezen tényezők figyelembe vételével a kiemelt kockázatú csoporthoz tartozók (nők, gyermek- és fiatalkorúak, idősek, turisták, fogyatékkal élők, valamint a veszélyeztetett munkakört betöltők) áldozattá válásának megelőzésére megkülönböztetett figyelmet fordítunk.

A rendőrség áldozatvédelmi referenseinek fő feladata a tájékoztatás, informálás, gyakorlati segítségadás, segítő szervezetek közvetítése. A napi jelentések adatainak figyelemmel kísérése által, az állami kárenyhítésre jogosító bűncselekmények esetében személyesen vagy tájékoztató levél formájában felveszik a kapcsolatot a kárenyhítésre jogosult személyekkel. A referensek napi kapcsolatban állnak az állami és civil szervezetekkel, amelyek elérhetőségéről, a tőlük kapható lelki támaszról, anyagi támogatásokról, szükség szerint tájékoztatják az áldozatokat.

A civil szervezetekkel való együttműködésünk célja, hogy a megelőzési, áldozatsegítési tevékenységek koordinálásával a lakosság életminőségét javító szolgáltató rendszer teremtődjön meg, így az áldozatok mielőbb ellátásba kerüljenek.



Magyarországon évente átlagosan 220 ezer ember válik közvetlenül bűncselekmények sértettjévé vagy áldozatává. Emellett közel fél millióan vannak a sértettek közelében, akik szintén érzelmi vagy anyagi megrázkódtatást szenvednek – mondta Pintér Sándor belügyminiszter pénteken, a bűncselekmények áldozatainak napja alkalmából rendezett konferencián.
„A bűncselekmények áldozatainak emléknapja figyelmeztetés a társadalom számára is, hogy helyesen végzi-e dolgát, megfelelők-e az állampolgárok érdekeit védő jogszabályok”

„Sokan hajlamosak az áldozatot hibáztatni, hiszen egy bűncselekmény az áldozat figyelmetlenségén is múlhat. De szakemberként soha nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az igazi vétkes mindig az elkövető, és nekünk az áldozat megértése és segítése a feladatunk.” Kósi Viktória pszichologus

Forrás: police.hu, kettorony.hu, nlcafe.hu